Itt a hóvége, ezért ideje volt lassan új szállás után néznünk. Ez lesz az utolsó hónapunk, amit főleg szörfözéssel szeretnénk tölteni, ezért úgy döntöttünk, hogy Cangguba költözünk. Canggu egy kis szörfparadicsom Bali délnyugati részén, Kuta fölött, Ubudtól egy órányira.
Rászántunk egy napot és megnéztünk pár szállást a környéken, de sajnos mindegyiknek volt valami baja. Az egyik például egy nagyon menő, félig nyitott, tágas loft volt, amit egy amerikai-indonéz páros bérel egy évre, miközben kiadja a benne lévő szobákat és a galériát, ahol matracokon meg függőágyban lakik a fele társaság. Nagyon jófejek voltak, szívesen haverkodtunk volna velük, de a nekünk szánt mini-szobában csak egy 120-as ágy volt, ami nem igazán a mi méretünk, úgyhogy ezt sajnos ejtenünk kellett. Egy másik villában egy olasz párral laktunk volna, akik ugyanígy kiadnak egy szobát, de ott meg rendes dolgozó asztal nem volt, ezért coworking irodára is költenünk kellett volna, ami nem igazán fér bele. Aztán volt egy digitális nomád hostel, ami a képeken nagyon jól mutatott, de annyian voltak és akkora volt a felfordulás, hogy képtelenek lettünk volna megmaradni ott. Nap végére már csak egy reményünk maradt, egy helyes kis bungaló, amit nem tudtunk egyből megnézni, mert a jelenlegi lakója bulizott előző este és délután 3-kor még aludt :) ezért megbeszéltük a tulajjal, hogy szörfözünk egyet és utána próbálkozunk.
Canggu 3 szörfös partjából - Echo Beach, Berawa Beach és Batu Bolong Beach - kezdésnek Batu Bolongot választottuk, amivel kicsit magasra tettük a lécet, és amit elsőre nem is sikerült megugranunk. Tiszta a víz (!) és szép nagy hullámok voltak, de nagyon be kellett evezni hozzájuk, mert a part közelében - ahol ráadásul köves is a talaj - sajnos vége volt a hullámoknak, ott nem lehetett felállni rájuk. Derekasan próbálkoztunk azért, de a sok kudarctól és a rengeteg evezéstől nagyon elfáradtunk és végül kimásztunk a vízből. Ez egy haladó pálya, legközelebb Echo Beachre megyünk.
Közben viszont felkelt a lány és megnézhettük a szállást, amibe egyből beleszerettünk. Egy egyedülálló, korábban pszichológusként dolgozó francia anyuka, Claire lakik itt a 16 éves fiával (aki rendes kamaszfiúként utál Balin élni, visszavágyik Párizsba, aztán meg majd gondolom ide, ha felcseperedik:). Pár éve vásárolták a telket, ahol egy gyönyörű, provánszi-indonéz szállást építettek, fából készült, loftszerű, félig nyitott főépülettel, ahol az ő szobáik, a konyha, ebédlő és egy párnás-fekvős közös helyiség van. Jáván vették az épületet, onnan szállították át darabokban, hogy aztán itt újra összeállítsák, akárcsak Jim Thompson házát anno Bangkokban. A kertben medence van baldahinos pihenőhellyel, hófehér galambokkal, zöld gyeppel és hangulatos lampionokkal. Egyetlen árnyas kis bungaló van a kertben, ebben lakunk majd. Más vendég rajtunk kívül nem lesz, és mindezt Canggu közepén csíptük meg, egy szűk kis mellékutcában, ami kellő távolságra van a forgalomtól és a város zajától... igazi főnyeremény a hely!
