Ha már az elsőről beszámoltam, akkor ez is megér egy bejegyzést. Egyik este csendben ültünk a teraszon, épp a billentyűzetet püföltem, amikor hirtelen hozzám vág valamit a Balu. Elég lassan reagáltam, mert nem ez volt az első eset, hogy munka közben papírgalacsinokkal dobál.. :) most viszont nem volt olyan habkönnyű a cucc, masszív kupac ült az alkaromon: három különböző méretű gekkó, akik legalább annyira meg voltak szeppenve, mint én.
Eltelt néhány pillanat, mire sikítva levetettem a kis ragacsokat magamról. Szegénykék, ha lehet, még merevebben landoltak a földön, ami nem csoda, hiszen előtte 5 métert zuhantak a plafonról. Valami gekkó csata lehetett ott fent. Egyikük farka meg is tekeredett, ő egy kicsit nehezen vonszolta magát, de végül minden jóra fordult és mindhárman a saját lábukon sétáltak tovább.