Jim Thompson house

Peter küldte be 2016. 12. 11., v – 17:10 időpontban

Érdekes betekintés volt a thai kultúrába Jim Thompson háza. Ez az amerikai fickó egy építész, aki önkéntesként jelentkezett harcolni a 2. világháborúba. Először Európába, majd Ázsiába vezényelték, de mire bármiféle harcba keveredett volna, véget ért a háború. Ekkor tisztként Thaiföldre került, és nagyon megkedvelte az országot és a kultúrát, úgyhogy miután hazament leszerelni, vissza is tért, hogy Thaiföldön telepedjen le.

Visszatérése után felkeltette figyelmét a thai selyemszövés, és a fejébe vette, hogy az igazán csak vidéken létező mesterséget fellendíti (és profitál belőle). Elvitt magával egy jókora adag selymet New Yorkba, és Vogue-főszerkesztő kaliberű divatipari figurák segítségével igyekezett népszerűsíteni a kuriózumnak számító alapanyagot. Ez olyan jól sikerült neki, hogy volt idő, amikor több falut tartott el azzal, hogy Amerikába és Európába adta el az általuk készített szövetet.

Építészként felpiszkálták az érdeklődését a hagyományos thai házak is. A vidéki mezőgazdaságból élő thai családok tradicionálisan tikfából építkeznek, és úgy készítik el a lábakon álló, árvíz- és vadállatvédelmi okokból megemelt házaikat, hogy azok könnyen szétszedhetők és máshol újra felépíthetők legyenek. Ennek köszönhető, hogy Mr. Thompson nem új házat építtetett magának, hanem hat, különböző vidékekről származó házat vásárolt meg, melyek között volt kétszáz éves darab is. Ezeket a házakat Bangkokba hozatta, és saját telkén állította fel őket, némi átalakítással, például hármat közülük átjáró folyosókkal kapcsolt össze. Dekorációs célokra felvásárolt, illetve összeszedett egy csomó Buddha szobrot és vászonra festett Buddha-ábrázolást is, amivel tekintélyes thai művészeti gyűjteményt hozott létre. Nagy részüket ingyen szerezte meg, mert szinte mindegyik festménynek volt valami hibája, a szobroknak pedig hiányzott a keze, feje, valamije - a thaiok hite szerint pedig a hibás, törött, megsérült Buddha-ábrázolások rossz szerencsét hoznak, úgyhogy ingyen is simán megváltak tőle. A házában levő 18-19. századi kristálycsillárokat régi Bangkoki palotákból vásárolta össze, ahová Belgiumból kerültek eredetileg.

A művészeti gyűjtemény és a házak rögtön felépítésük után akkora népszerűségnek örvendtek, hogy Thompson úr megnyitotta a házát a nyilvánosság előtt, a látogatóktól befolyó pénzeket pedig a thai kulturális örökség ápolásán dolgozó alapítványok számára ajánlotta fel. 1967-ben Malajziába ment nyaralni a barátaival, ahol egyik reggel magányos sétára indult a dzsungelbe, és nyomtalanul eltűnt. Azóta sem került elő érdemi információ a sorsával kapcsolatban. Érdekes módon néhány hónappal eltűnése előtt végrendeletet írt, amiben unokaöccsére hagyta teljes vagyonát. A Bangkoki rezdienciát a nevét viselő alapítvány kezeli, a jegybevételből származó nyereséget pedig továbbra is a thai művészeti és kulturális örökség megőrzését, gyarapítását célzó projektekre költik.

Néhány jópofa dolog, amit megtudtunk az idegenvezetőtől:

  • A tradicionális thai építészetben minden helyiség különálló épületben kap helyet, az épületek összekapcsolása már Mr. Thompson ötlete volt.

  • A küszöbök azért magasak mindenhol, hogy a földközelben közlekedő rossz szellemek ne tudjanak bejutni a házba.

  • Az ajtóval szemben azért van sok helyen paravánszerű, Buddha-ábrázolásokkal dísztett állvány, mert ezzel szembetalálkozva még a küszöbön átjutó rossz szellemek is megfutamodnak.

  • Azért kell levenni a cipőt a házba való belépés előtt, mert hagyományosan a földön esznek, és így könnyebb tisztán tartani a földet. (Jim Thompson ebédlőjében viszont két mahjongg-asztal volt összetolva étkezőasztalnak.)

  • A házakat szögek használata nélkül, fa csapokkal építették, hogy könnyen szétszedhetők legyenek.

  • A tikfa több száz évig megmarad bármiféle tartósítás nélkül, lekenni csak azért szokták időnként viasszal, hogy szépen csillogjon.

  • Mivel WC csak az udvaron volt, éjjelenként cuki porcelán cuccokba szoktak pisilni. A csajos éjjeliedény egy a hátán nyitott béka volt, a fiús pedig egy levehető fejű macska.

Fényképezni bent a házban sajnos nem lehetett, úgyhogy íme néhány fotó a környékéről.

Új hozzászólás

CAPTCHA