Este 9-kor indult a repülőnk Srí Lankára, ezért a mai napra már nem terveztünk különösebb mozgást, próbáltuk kímélni magunkat. Fogalmunk sincs hánykor keltünk, az ablaktalan szobában se időt, se időjárást nem érzékeltünk. El voltunk varázsolva kicsit az elmúlt három napban.
A délelőtt csomagolással telt, és bár nagy rutinunk van már benne, mindig elég kínkeservesen állunk neki. A hotel recepcióján leadtuk megőrzésre a cuccunkat, így egy fél napot még szabadon mozoghattunk. Balu dolgozni akart, ezért megcéloztunk egy közeli Starbucks-ot és azon a környéken ebédeltünk. Útközben bekeveredünk az indiai városrész egyik forgalmasabb utcájába, ahol nagyon vicces volt a nyüzsgés, mintha utcabál lett volna, annyi ember gyűlt össze. Nagyon éltek:
Überrel mentünk a reptérre. Sokadszor választottuk ezt tömegközlekedés helyett, mert nagyjából egy árban vannak, és a kínai újév miatt szépen kiürült a város is, így nagyobb dugókba se futottunk bele. Egy szakadt kisautó jött értünk, aminek nem volt fékje. A 60 perces úton csak kézifékkel lassított a sofőr, ami elég abszurd volt, de nem csináltunk belőle különösebb ügyet, és végül ép bőrrel megúsztuk.
A reptéren Balu bevetette a Gránit Banktól kapott Priority Pass kártyáját, amiről kiderült, hogy nagyon menő. Beülhettünk vele a Plaza Premium Lounge kényelmes foteleibe internetezni, és a wifi mellé ingyen sört kaptunk meg vacsorát, gyakorlatilag korlátlan étel és italfogyasztást a repülő indulásáig. Jófejség volt, örültünk neki.
Két órája szálltunk fel és most itt repülünk valahol az Indiai Óceán fölött. Három órás az út, úgyhogy helyi idő szerint 22.00-kor landolunk majd Colombóban. Baly és Dávid már reggel megérkeztek. A két átszállásos, 18 órás útjukat heverik ki épp, és remélem nagyon várnak minket. Két hónapja nem láttuk egymást! :))