Az utóbbi pár nap a maximális kikapcsolódásról szólt, amire ez után a nyomorult év után elég nagy szükségünk volt. A trópusi karácsonyt marha sok eső előzte meg, pont 24-ére emberelte meg magát az időjárás, ekkor ért véget az aktuális monszun-kör, és kezdődött meg a ma is tartó igazán meleg periódus.

Ma megtörtént, amitől kezdetben paráztam: végigszaladt rajtam egy gekkó. Az utóbbi időben egyébként már megszoktam őket, feltűnt néha egy-egy példány a lakás különböző pontjain, de ezt most nem vettem észre.

Néhány napja azt vettük észre, hogy a madárcsicsergést néha komolyabb huhogás váltja fel, ami távolabbról, az erdő mélyéről hallatszik ide. Meg voltunk győződve róla, hogy majmok, de csak akkor lettünk egészen biztosak benne, amikor tegnap összefutottunk velük. Egy magaslaton voltunk épp, a majmok meg előbukkantak a fűből, aranyosan majszoltak valamit, mögöttük pedig csak a végtelen tenger látszott. Szerencsére nem kapkodtunk és nem akartuk mindenáron lefényképezni őket, ezért volt egy kis időnk nézegetni őket.

Egy héttel ezelőtt, épphogy megérkeztünk Ko Pha Nganra, máris Full Moon Party volt a szigeten. Ez Ko Pha Ngan leghíresebb és leglátogatottabb bulija, amit minden hónapban teliholdkor rendeznek meg. 1985-ben a Paradise Bungalows vendégei, egy maroknyi turista gondolta úgy, hogy jó ötlet megünnepelni a teliholdat Ko Pha Ngan legdélebbi félsziget nyúlványán, Haad Rin-en, ezen az álomszép helyszínen. A buli aztán idővel olyan felkapott lett, hogy ma már 5,000 - 30,000 fős vendégsereg érkezik a helyszínre minden alkalommal.

Ma kivételesen nem tojást reggeliztünk. Balu talált a Foursquare-en egy ‘európai’ pékséget, a Nira’s Home Bakery-t, ahol finom péksütit ettünk habos cappuccinóval. Nem divat egyébként errefelé a pékáru. Az eső ma szüneteltette magát. Felhős volt ugyan az ég, de a kellemes 27 fok rendíthetetlenül tartotta magát, ezért a teraszon eltöltött délelőtti műszak után úgy döntöttük, hogy ebéd után a parton folytatjuk a munkát.

Malária ellen nincs védőoltás, gyógyszert lehet szedni rá megelőzésképp,de az oltóközpontban azt mondták fél évre nekünk ilyet nem adnak, mert nagyon erős, nem lehet ilyen hosszú ideig szedni. Szúnyogriasztóval tudunk védekezni, amiből minimum 30%-os DEET (N,N-dietil-meta-toluamid) tartalmú javasolt, ezen felül viszont csak óvatosan szabad használni, mert nagy mennyiségben idegkárosító hatása is lehet.

Tegnap napsütéses időnk volt, és nem gondoltuk, hogy ennek megint vége lehet, ezért napközben végig a teraszon ültünk, dolgoztunk és csak fél 5 felé indultunk el, hogy kicsit szétnézzünk a szigeten. Este 6-kor már sötétedik, rövidek a nappalok, ezért nem volt már túl sok időnk. A sziget északnyugati csücskéhez robogóztunk, gyönyörű volt a táj: hatalmas erdős dombok, mély dzsungelek, pálmák és szépséges zöld mindenfelé. 

Fontos téma. Legalábbis nekem. Mindennapunk része, úgyhogy írok róla pár sort, szerintem izgalmas. :)

Thaiföldön minden picit más. Főleg ha turista az ember. Robogóval járunk például mosni. Rengeteg a hostel a szigeten, ezért sok a mosoda is, ami üzletenként 4 mosógépet jelent, amit egyszerűen kitesznek az utcára. Bedobsz 30-50 bahtot, attól függően, hogy melyik méretű mosógépet használod és egy óra múlva érte mész, zacskóban hazahozod és kiteregeted. Nagyon hasznos szolgáltatás. 

Utolért minket a monszun. Éjjel már szakadt az eső, én azt édesen átaludtam, de nem maradtam le semmiről, mert a reggeli tükörtojásunk mellé újra esni kezdett. Egy darabig csodáltuk a teraszról, ahogy ömlik a víz, aztán mikor beterítette a laptopokat is a páraszerű esőpermet, a házban folytattuk a munkát. Tökéletes idő lesz ez a dolgozáshoz. Kinyitottunk minden ajtót és ablakot, hogy kellemes kereszthuzat legyen - legalább kimegy a tegnapi füst is - és így védett helyen dolgozunk, amíg el nem áll...

A szemét kezeléssel azért akadnak itt problémák. Rengeteg szemetet látni mindenfelé, parti úton, bokrokban, házak mellett, előtt, vagy két telek között... szinte mindenhol felbukkan egy-egy kupac valami, vagy csak műanyag zacskók hevernek szerte szét, és ez nagyon bántja az ember szemét és szívét. Csak néhány központibb helyen látni hatalmas fém ketreceket, amibe az elszállítandó háztartási szemetet lehet dobni méretes zsákokban. A házunknál is csak egy óriás kuka van, a méretéből ítélve ritkán viszik el.